Megvan az a jelenet, amikor az Indiana Jones által megtalált frigyládát egy gigantikus konténerhajón, ezer másik konténerláda közé rejtik el a világ szeme elől? Valljuk be, bár rendezői szemmel briliáns megoldás volt, mégsem ez volt a film látványát tekintve a leglenyűgözőbb jelenet. Logisztikai szempontból viszont ez a látszólag teljesen semleges tárgy – a fából ácsolt konténer – megváltoztatta a világot.
Egy erős láncszem
Az ellátási lánc izgalmas világában elengedhetetlen, hogy a saját területünknél messzebbre is ellássunk.
A logisztika kontinenseket behálózó szövetének egyik útvonala a vízi szállítás: a világ szállítmányainak jelentős részét konténerek rejtik.
Csak 2017-ben több mint 4 billió dollár értékű áru ért célba az óceánokon.
A szállítási célú hajózás története egészen időszámításunk előttre nyúlik vissza, hatékony kihasználása azonban alig néhány évtizedes. Először hordókat, majd fa konténereket használtak a tárolásra – így azonban a be-és kirakodás több időt vett igénybe, mint maga a szállítás… Mindenesetre az Indiana Jones izgalmas hajós csatajeleneteinek remek díszletet biztosítottak.
Átszállás indul!
Talán szerénytelennek hangzik, de a CargoPlaza-nál nem váltott ki nagy meglepődést a tény, miszerint a megoldás végül egy leleményes kamionsofőr fejéből pattant ki. Malcolm McLean 1956-ban második világháborús tankhajókat alakított át arra a célra, hogy konténereket szállítson, és elvégezte első sikeres útját New Orleans és Houston között.
A rakodási idő drasztikus lecsökkenése áttörést jelentett: a konténereket emberi kéz érintése nélkül, daru segítségével közvetlenül az őket továbbszállító vasúti vagonokra lehetett helyezni.
Innen pedig nem volt megállás: a konténerek méreteit egységesítették, és a nyolcvanas évekre a már világ termékeinek 90%-át szállították ily módon.
Ezerszeres haszon
Az egységes konténerek kiszélesítették az intermodális, azaz kombinált szállítás útját: ma már nemcsak vasútra, de kamionokra is folytonos a továbbrakodás. A logisztika ezen módja tehát számtalan lehetőséggel, de csaknem ugyanennyi buktatóval is jár. Számolnunk kell a veszteséggel: a Hajózási Világtanács becslései szerint 5 év alatt több mint 1600 konténer zuhan a tengerbe. Nem tűnik hatalmas kárnak, ha arra gondolunk, ez csak néhány darab a 20 000 konténerből, amit a legnagyobb hajók szállítani képesek. Ha azonban például egy népszerű elektronikai cikket, a tabletet vesszük mértékegységnek, ez évente 16 millió darab értelmetlen elsüllyedését jelenti… Rendben, de hogyan fér el egyáltalán ennyi minden egy konténerhajóban? Érzékletes példa, hogy egy ilyen jármű függőlegesre fordítva a New York-i Empire State Building magasságával egyezne meg.
Konténer: folt a jövőben?
Tudatos fogyasztóként nem mehetünk el a vízi konténerszállítás környezeti hatásai mellett sem. A logisztika ezen ága az éves nitrogén-oxid kibocsátás negyedéért felelős. A hosszú utakon pedig gyakran előfordulnak olyan meghibásodások, amelyek a vízi élővilágot pusztító olajszivárgáshoz vezetnek. A megoldás sürgető lenne, mégis távoli jövőnek tűnik: a világ kereskedelme jó eséllyel összeomlana, ha ezeket a hajókat kivonnánk a képletből.
A konténer, mint szállítóeszköz azonban a jövő reménysége is lehet. Folyamatos fejlesztések zajlanak a gazdaságos szállítás jegyében minél nagyobb rakodóterű, kamionos szállításra is alkalmas egységek kialakítására.
A részrakományos szállítástól kezdve a zöldségtermesztésen át megannyi potenciált rejt magában. Ugye, hogy nem is unalmas?