Megállni a nagy rohanásban mindig bölcs döntés. A kamionsofőrök is rendszeresen megteszik – igaz, nem annyira filozofikus indíttatásból, inkább a biztonságuk érdekében hozott szabályokat betartva. Laikus fülnek idegenül hangozhat a tachográf neve, pedig meghatározza azok mindennapjait, akik értékes áruinkat juttatják célba. Mi ez a furcsa eszköz, és hogyan működik?
Egy kártya mind fölött
Talán nem meglepetés: a szállításban dolgozók munkaideje éppúgy meghatározott, mint egy átlagos irodistáé. Ám utóbbit jóval könnyebb ellenőrizni, ráadásul a törvény helyett általában maximum a szervezetünk büntet, ha egy-két táblázattal többet töltünk ki a kelleténél.
A kamionsofőrök éberségét őrizni azonban mindannyiunk érdeke. Ezért létezik a menetíró készülék, más néven tachográf.
Az analóg változat korongra rögzíti a vezetés és a pihenők időtartamát. A digitális forradalom természetesen a szállítmányozást is utolérte, így egyre gyakoribbak a személyre szóló kártyával működő, saját memóriába mentő műszerek.
Szabályosan hátradőlni
Az ideális adatokat egy tachográfon két fő szabályozás határozza meg. Sok más fontos dokumentumhoz hasonlóan ez a történet is Genfből indult. 1970. július 1-jén itt jött létre az AETR (Accord Européen Transports Routiers), avagy a nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló Európai Megállapodás. Ez hazánkban 2001 óta hatályos, ám 5 évvel később újabb szabályokhoz – az Európai Parlament és a Tanács 561/2006/EK rendeletéhez – igazítottuk a logisztikát. Mindkettő egyetlen alapvetésre épül. A napi vezetési idő nem haladhatja meg a 9 órát, és félidőben, azaz 4,5 óra után kötelező minimum 45 perc szünetet tartani.
A tachográf két főnöke
Hogy az egész ne legyen olyan egyszerű, a fent említett két szabályozás nem fedi egymást tökéletesen. Az Unió és az Európai Gazdaság Térség tagállamaiban a logisztikus berkekben röviden csak 561-nek hívott rendelet az elsődleges. Elődje, az AETR azonban még hatályos a CargoPlaza célországai közül Törökország, Albánia, Macedónia, Montenegró, Bosznia-Hercegovina, Szerbia és Ukrajna területén. E kettő mára viszonylag összhangban van egymással, de igényel némi „átkapcsolást” fejben, amikor kritikus határokhoz érkezünk.
Két vezető az 561 határain belül például simán dolgozhat a váltófutás szabályai szerint: ha négy és fél óránként szabályosan váltják egymást, nem kell külön szünetet tartaniuk.
Ám az AETR ezt csak egyszer engedi meg: a második váltás után a tachográf vagy büntetésről, vagy pihenésről árulkodhat.
Szakértelem a korongon?
Egy logisztikai cég megbízhatóságának remek mércéje a tachográf és a kapcsolódó rendeletek ismerete. Persze mindez kötelező: a kamionvezetőknek igazolniuk kell, hogy használni tudják a készüléket. Ha a menetíró meghibásodna, akkor sem áll meg az élet – egy képzett sofőr az adott fuvar végén papíralapon vezeti az adatokat, és kézzel rajzolja meg a görbét. Mint mindenhol, itt is vannak kivételek.
A vezetési idő fogalmát pontosan kell ismerni, azaz nem szabad beleszámolni a rakodást, várakozást.
Többek között a karbantartás, a szemétszállítás és a cirkusz világa is mentesül az 561 betartása alól. Ha szállíttatnunk kell, ne olyasvalakit bízzunk meg, aki a kivételekre és kiskapukra játszik! A szabályok betartása mindenki életét megkönnyíti – különösen az év ezen sűrű szakaszában.